Mielőtt belemerülnénk a mélyebb szakmai kérdések taglalásába, azt alapvetően le kell szögeznünk, hogy a hőszivattyús rendszerünk működjön, szükség van valamennyi villamos energiára. De, mennyire? Nem kevésre!!!
A rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal, elterjedt kifejezéssel a „jósági fokkal” jellemezhetjük ( ez a COP = Coefficient of Performance), ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyúnk által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéséhez felhasznált teljesítménynek.
Ez a szám a hagyományos fűtési rendszerek esetén általában 1 alatti érték, ugyanis – különösen a régi, elavult fűtési rendszereknél – a felvett energia korántsem 100%-ban hasznosul hőként a működés során. Nem így a hőszivattyúnál, ami egységnyi felvett teljesítményből többszörös hasznos teljesítményt produkál. Örül a szívem!!! Hurráhatásra na ezkellnekem érzés! De… és mindig van de! Ha például egy hőszivattyús fűtési rendszer hatékonysága, azaz COP-értéke 3,2 és a szükséges fűtési teljesítménye 20 kW, akkor a működéshez szükséges villamosenergia-fogyasztás (20/3,2) 6,25 kW körül várható. (amihez hozzátartozik, hogy ha egész évben akarjuk használni a fűtési rendszerünket, akkor a H-tarifa nem választható!)
Hoppá! 14 órás napi működést feltételezve (6×14) 84 kWh a napi villamos energia fogyasztása a fűtésünknek. Ha még van egy gyorstöltős környezetbarát villanyos autónk amit az éjszaka folyamán fel szeretnénk tölteni (7,5 kWx4ó) azzzz 30kWh… és még nem kapcsoltuk be a tv-t… Hmmm az több mint 110 kWh 24 óra alatt! (régi kicsike nempasszív házikóm annó össz havi „villanyszámláját” nézegetve… 212 kWh volt a HAVI össz fogyasztásom…)
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.